Foglaljuk vissza Magyarországot!

Szilágyi László blogja

A Fidesz megszünteti a kábítószereket

2013. szeptember 26. - szilagyilaszlo

drog9.jpg2020-ra kábítószermentes lesz az ország. Ezt az ambiciózus célt tűzte ki felelős kormányunk a három év uralkodás után végre beterjesztett kábítószerekről szóló stratégiában. Nehezebb ügy lehet ez, mint a rezsi, hiszen azt már jövőre legyőzi a Fidesz…

A stratégiának már a címe is rossz. „Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma visszaszorítására” volt a leánykori neve, de most „Drogellenes Stratégia” néven fut, persze „Nemzeti”, miközben továbbra is a kábítószerekről szól. Könyörgöm, drog az alkohol, drog a nikotin, drog ezerféle gyógyszerhatóanyag és persze drogok a kábítószerek. Vannak jó drogok is, mindenféle áldásos hatású gyógyszer, gyógynövény-hatóanyag, stb. Kérdeztem Simicskó államtitkártól (a sportért felelős kormánytag a kábítószerügyek gazdája minálunk), hogy nem lehet ezt „visszakeresztelni”, de csak a fejét ingatta, mint régen a kutya a Zsiguli hátsó ablakában.

A „józanság kultúrájáról” beszél a kormány szövege, meg ilyenekről, hogy „tiszta tudat mint gyújtópont”. Mit tettek eddig a 800 ezer(!) magyarországi alkoholbeteg tiszta tudatáért? Talán, hogy legalizálták az otthoni pálinkafőzést? Ha komolyan akarnának tenni valamit, már régen lenne elfogadott alkoholstratégia. Vagy mit tettek a nikotinfüggők segítésére? Talán, hogy átjátszották a fideszes haveroknak a trafikokat? Attól nem lesz kevesebb a dohányzás, hogy csempészektől lehet csak épeszű áron beszerezni sokkal rosszabb minőségű cigit. A szerencsejáték-függőkön segít az, ha csak néhány nekik kedves vállalkozó üzemeltethet félkarú rablókat?

Azzal kezdték 2010-ben a kormányzást, hogy visszavonták a széles szakmai konszenzussal bíró 2009-es stratégiát, hogy aztán három évig ne fogadjanak el helyette semmit. Azóta az országnak nincs kábítószer stratégiája és hozzá kapcsolódó cselekvési terve, így a szolgáltató szervezetek nem tudnak mihez igazodni, nincs koordinált szakmai munka. Amióta a Fidesz kormányoz, szakmai szervezetek sorra kiszorultak az egyeztetésből (kevesebb, mint 8%-ban vettek részt addiktológiai szakmai és társadalmi szervezetek az előkészítésben), aztán az éves nemzeti drogjelentésből eltávolították a szakértők fontos megállapításait, az általam kezdeményezett eseti bizottságot pedig elutasították. Ennyit tettek eddig.

A stratégiában a legfőbb cél persze a prevenció, de valóságban a prevencióra fordított források gyalázatosan lecsökkentek. A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) közleménye szerint 127 drogprevenciós tevékenységre beadott pályázatból mindössze 13-at fogadtak be, ebből csupán két drogprevencióval foglakozó civil szervezet pályázatát. A fennmaradó 11 pályázatból öt a személyi higiénével, öt a csecsemőgondozással foglalkozik, amelyek persze szintén nagyon fontos tevékenységek.

Amit eddig láttunk, az a Btk. szigorítása, a fogyasztás kriminalizálása. A stratégiának ez sarkalatos eleme. Ez a kormány csak rendészeti eszközökhöz tud nyúlni. Tanulságos adat, hogy az eljárások 87%-a fogyasztói típusú bűncselekmény esetében indult, és csak 12% volt a kereskedői magatartás. Mi több, az állam kb. 10 milliárd forintot fordított a kábítószer-ellenes „harcra” (ami önmagában is nagyon kevés!), de ennek ¾-e a büntető igazságszolgáltatásban lett elköltve. Az iskolákba szociális munkások és prevenciós szakemberek helyett iskolarendőrök kerülnek, akik narancsszínű lufikat tartanak az évnyitón. Ezzel szemben a dekriminalizáció már a konzervatív vezetésű országokban is hódít, hiszen nem cél az egyszerű fogyasztók üldözése. Túl sok forrást és rendőri kapacitást emészt fel, bizalmatlanságot szül a problémás fogyasztókban, akik emiatt nem merik látogatni a számukra működtetett programokat, például a tűcserét. A rendőrnek kötelessége eljárni, ha törvénytelenséget tapasztal, így félő, hogy az iskolai rendőrök bevezetésével nem az egészségfejlesztéshez járulnak hozzá, hanem azt érik el, hogy eljárások tömege indul az alkalmi fogyasztó fiatalok ellen. Európában már 2000‑től (az első Orbán-kormány óta!) érzékelhető az a tendencia, hogy a személyes használatra szánt kábítószerek birtoklása esetén csökken a börtönbüntetés kiszabásának lehetősége. Ezt miért nem hallja meg a kormány?

Fontos a stratégia felépülés-központú szemlélete, de nem rajzolódik ki a szövegből, hogy milyen intézményrendszert akarnak ehhez kiépíteni. A TASZ szerint „A Btk. szigorítása például ellentétes azzal a törekvéssel, amit a drogstratégia központi elemének tekintenek: a felépülés-központú megközelítéssel.” Minél jobban üldözik a szerhasználókat, annál rejtőzködőbbé válnak. Bár a stratégia a szavak szintjén fontosnak tartja az ártalomcsökkentést is, a cselekedetek ezzel ellentétesek. (ld. még „Arra figyeljenek, amit teszek, ne arra, amit mondok”.) Az „elmúltháromévben” drasztikusan csökkentették a szakmai civil szervezetek pályázati támogatását, késve írták ki a pályázatokat és komoly késésekkel utalták a pénzt. Ezzel nagyon nehéz helyzetbe került a civil ellátórendszer.

A  VIII. kerületi önkormányzat (ahol Kocsis Máté szent inkvizíciót folytat a hajléktalanok ellen is), most mondta fel az együttműködést a legnagyobb tűcserét és egyéb ártalomcsökkentő szolgáltatásokat bonyolító Kék Ponttal. Ez nem játék! A használt fecskendők fertőzésveszélyt hordoznak, könnyen Hepatitis-C és/vagy HIV járvány törhet ki az intravénás szerhasználók között. Egy HIV fertőzött kezelése pedig sokszor annyiba kerül, mint a tűcsere. A kormány láthatóan félreérti az ártalomcsökkentő szervezetek célját, melyek összetett célrendszert tartanak szem előtt és komplex szolgáltatást nyújtanak. Kapcsolatot teremtenek a rendszerint leginkább rejtőzködő drogosokkal és bevezetik őket a kezelőrendszerbe. Javítanak az életminőségükön, csökkentik a droghasználat kockázatait, információkkal látják el őket, és a társadalmi reintegrációjukat tűzik ki célul.

A stratégiától független, de az új ún. dizájner drogokkal kapcsolatos C lista megszületése pozitív fejlemény (az alapvegyületeket veszik tiltólistára, így ezek mindenféle változatai is tilalom alá kerülnek), de nagyon akadozik az új szerek felvétele. Gyakran következetlenül használják, hiszen szercsoportok helyett gyakran még mindig konkrét szereket vesznek fel rá.

Semmiben nem különbözik ez a stratégia a régitől, csak telenyomták hagymázos célokkal, NER-lózungokkal. Cél a kábítószermentes ország, Kárpát-medencei hatókör és tiszta tudat. Ezt kívánom az országnak: tiszta tudatú figurákat a kormányba!

 

Szilágyi László

A bejegyzés trackback címe:

https://szilagyilaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr455584077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.