Foglaljuk vissza Magyarországot!

Szilágyi László blogja

Permanens rezsiforradalom

2014. február 05. - szilagyilaszlo

IllesZoltan.jpgEgyre több a működési zavar a hulladékos közszolgáltatás terén. Tavaly már a katasztrófavédelmet kellett bevetni, több helyen kényszerszolgáltatót kellett kijelölni, mert nem sikerült közszolgáltatót találni a közbeszerzések során. Az idei költségvetésbe már komoly összeget kellett betervezni a bajba jutott szolgáltatók bevételeinek kompenzálására. Mindezek ellenére Illés Zoltán szavaiból egy sikertörténet rajzolódik ki, és töretlen a szándék a rezsivakítás folytatására. Április 7-ig.

Illés Zoltán felelős államtitkár szerint

a lakossági szemétszállítás területén is lehetőség nyílik rezsicsökkentésre az év második felében, a kommunális szemétszállítás díja 10-15 százalékkal mérséklődhet.

Felhívom a figyelmét, hogy a Harmadik Rezsicsökkentésben a hulladékdíjról nincsen szó. Nem csoda, mert az Első Nagy Rezsicsökkentés és a Második Még Nagyobb Rezsicsökkentés a tönk szélére juttatta a hulladékos közszolgáltató cégeket. Ha olyan jól működne és prosperálna a közszolgáltatás, hogy újabb 15 %-kal meg lehetne sarcolni a szolgáltatókat, akkor nem lett volna szükség pénzügyi alap létrehozására a bajba került cégek kimentésére. Ez idén 9 milliárdjába kerül a költségvetésnek.

Csak egy példa: az Első Szemétdíj-csökkentés fél év alatt 180 millió forint veszteséget hozott a szegedi nonprofit önkormányzati vállalkozásnak, 2014-ben ennek duplája várható. Egy újabb 10-15 százalékos díjcsökkentés még nehezebb helyzetbe hozhatja a vállalatot, nyilatkozzák. És ez csak a bevétel kiesés, kiadási oldalon ott a lerakási járulék, az útadó, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, a kommunikációs adó, stb.

498rezsi.jpg

Illés szerint

az esetleges díjcsökkentést az teszi lehetővé, hogy a közszolgáltatást végző cégek többletbevételre tesznek szert a szelektív gyűjtés növelésével.

Felhívom a figyelmét, hogy jelenleg az általa felügyelt OHÜ*-nek kell 10 milliárd forinttal támogatni a szelektív gyűjtést, mert a szelektív gyűjtés még úgy is drágább, mint a lerakás, hogy bevezették a lerakási járulékot. Természetesen a növekvő lerakási járulék relatíve jobb helyzetbe hozza majd a szelektív gyűjtést, de ez csupán kisebb veszteséget jelent, ami nyilván nem lehet forrása további díjcsökkentésnek. Illés tudhatná, hogy nincsen Európában egyetlen olyan szelektív gyűjtőrendszer sem, amely önfinanszírozó lenne, valamennyi csak külső forrás bevonásával életképes.

A szabályozás folyamatos buherálásával és a hirtelen jött új terhekkel sikerült a hulladékos közszolgáltatást válságba sodorni. Illés áldásos tevékenysége folytán a katasztrófavédelem terrénuma lett az ágazat. Több olyan közbeszerzés volt, ahol még ajánlattevőt sem sikerült találni. Éppen az önkormányzati tulajdonú és nonprofit jellegű szolgáltatók vannak a legnagyobb bajban, pedig mintha ezeket szerették volna helyzetbe hozni. Több település megvette a szolgáltatót az eddigi tulajdonostól valamilyen állami pénzből, nem tudni, hogy mennyiért. De még kevésbé lehet tudni, hogy miből fogják fenntartani a szolgáltatást, ha közben Permanens Rezsiforradalom van.

Újabb lakossági díjcsökkentésre a tevékenység ellehetetlenülése nélkül akkor van mód, ha a másik oldalon masszív állami támogatás jelenik meg, ami azt jelenti, hogy nem a hulladéktermelő, hanem az adófizető állja a cechet. Elképzelhető ilyen is, de – könyörgöm – ne nevezzük már nonprofitnak!

rezsi_1.jpg

 2015-ig az EU irányelv szerint meg kell valósítani négy anyagfajta szelektív gyűjtését, azonban nincs arra előírás, hogy ezt hogyan kell megvalósítani. Illés Zoltán eddig az olasz (nápolyi?!), majd a dán modellről beszélt, jelenleg a lengyel modell a példa (Polak, Węgier, dwa bratanki). Ez utóbbiról annyit, hogy Lengyelország kérte és kapta a leghosszabb derogációt a hasznosítási célok teljesítése tekintetében, továbbá a lerakási arány hasonló a mienkhez. Nehéz megérteni, hogy a például állított német és osztrák lerakási arányok után milyen logika vezet a lengyel példa követésére való felszólításhoz. Hacsak az nem, hogy a lengyelek uniós pénzből több szemétégetőt is építettek, és az eddig égetőellenes Illés most ilyeneket nyilatkozik:

jelentős fűtőértékkel bíró tüzelőanyag állítható elő a lakosság által összegyűjtött szemétből - erre a termékre jelenleg is 600-700 ezer tonnás igény van.

 A szelektíven gyűjtendő anyagok együttes gyűjtése, majd azt követő utóválogatása (erre a „kétkukás” rendszerre áll át most pl. az Fkf Zrt.) ellentmondásos tapasztalatokat hozott. Ez a módszer az anyagában hasznosítás helyett az energetikai hasznosítás felé tolja a rendszert, ami hulladékégető művek megépítését igényli. A cementgyári együttégetés ugyanis nem nyújt hosszú távú biztonságos perspektívát az így keletkező fűtőanyag hasznosítására. Sajnos a kormány Energiastratégiája is számol a hulladékégetéssel, mint megújuló (!) energiaforrás hasznosításával, de ez további komoly problémákat vet fel.

Illés szerint

az átalakítást segíti, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény a hulladékok keletkezésének megelőzését és a hulladékok korábbinál nagyobb mértékű újrahasznosítását ösztönzi.

Jelentem, egyszerre beszélni megelőzésről és fűtőanyagról finoman szólva is ellentmondásos. A megelőzés érdekében a zelmúltnégyévben nem történt semmi, de semmi. Hacsak az nem, hogy a káros adórendszernek és a gazdaság lenullázásának fogyasztáscsökkenés lett az eredménye, így hulladék is kevesebb keletkezik. Rendszerszintű hulladékmegelőzésről szó nincs, sőt azon kapjuk magunkat, hogy a szelektálásban és az ártalmatlanításban elért régi eredményeket sírjuk vissza.

Nem stimmelnek a számok sem. Illés adatai szerint 2012-ben az anyagában hasznosítási arány 37 százalék volt. Ha ehhez hozzáadunk 8 százalék energetikai hasznosítást (rákospalotai szemétégető), akkor sehogy sem lehet a lerakás 65,4 százalék. Inkább az utóbbi igaz, de leginkább egyik sem. Ha a 2010-es 70,4 százalékos lerakási arány 2012-re 65,4 százalékra csökkent, az közel 200 ezer tonnát jelent, vajon hol van az az anyag? Az OHÜ közleményt tett közzé, amely mint célt, 2014-re 60 ezer tonna lakossági begyűjtést jelez több mint 9 millió lakostól. Az előző rendszerben csak az ÖKO-Pannon 2011-ben 5,9 millió lakostól közel 58 ezer tonnát gyűjtött össze. Ha ehhez hozzávesszük a többi koordinálót szervezet teljesítményét, akkor a 2011-ben begyűjtött mennyiség jóval meghaladta a 60 ezer tonnát. Ezek szerint 2011-2014 között a begyűjtött mennyiség annak ellenére, hogy (legalábbis az OHÜ szerint) a bevont lakosságszám 9 millió fölé emelkedett, a begyűjtött mennyiség csökkent. Az egész átalakítás egyik nyilvánosan deklarált célja a begyűjtés és hasznosítás jelentős fokozása volt, de láthatóan ez egyáltalán nem valósult meg.

Kár volt szétverni egy működő közszolgáltatást, óvatos és türelmes módosításokkal sokkal előbbre jutottunk volna. De ennek a kormánynak nem erénye az óvatosság és a türelem. És sajnos a szakértelem sem.

Szilágyi László

* Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

A bejegyzés trackback címe:

https://szilagyilaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr855798244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.