Emlékszem, 2010. március 15-én - a választás előtt - az volt a Fideszes polgármesterek központilag megírt szövegének az egyik sarokpontja, hogy „Mentsük meg az egészségügyet!”. Előtte már egyszer megmentették, amikor a „szociális népszavazásra” elvittek rengeteg embert, és leszavaztatták a 300 Forintos vizitdíjat, de bőven maradt még megmenteni való. Igen, az egészségügy már a NER előtt is nagyon rossz állapotban volt, de hova jutottunk a mindenható kormányzás nyolc éve alatt?

Választási plakát 2010-ből

A kormány egészségügyi kiadásai 2014-re már 5 százalék alá mentek a GDP-hez viszonyítva, azóta némiképp emelkednek. Államosították a kórházakat, de nem javítottak a finanszírozáson, és immár az állami kórházak tartoznak a beszállítóknak. Felére vágták a gyógyszerkasszát. Szétverték a betegjogi intézményrendszert. Úgy átszervezték az ÁNTSZ-t, hogy már senki sem tudja, kihez mi tartozik. Vidéken egyre nehezebb háziorvost találni, egyes megyékben a praxisok 15-20 százaléka tartósan betöltetlen. A hálapénz-rendszer változatlan maradt, továbbra ez az egészségügy legnagyobb mételye.

1424 ember véleménye van ez az ábrán. Kérdőívem itt található. 

De amiről nem lehet eleget beszélni: kritikussá vált az orvosok és a nővérek elvándorlása.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai szerint az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást. Már így is az orvosok 12 százaléka dolgozik külföldön, 2-3 ezer doktor hiányzik a kórházakból és a rendelőből. Naponta elmegy 2-3 orvos!

A megkérdezett hallgatók tizede egyáltalán nem akar hazajönni, és fele nem biztos abban, hogy valaha hazajön.

Teljesen alkalmatlanok és hatástalanok az ösztöndíj-programok, amivel marasztalni akarják a frissen végzett orvosokat. Pl. a Markusovszky ösztöndíj keretében a rezidensek havi 100 ezer forintot kapnak az államtól öt évig, de ezért 10 évet kell dolgozniuk hazai kórházban. Ráadásul a fiatalok hamar szembesülnek azzal, hogy mennyire feudális a rendszer és ez ma már elfogadhatatlan.

Az utóbbi két évben a szakorvosok jövedelme nagymértékben növekedett, de ez sem tudta megállítani az orvosok számának csökkenését, és főleg a fiatalabbak mennek el:

Drámai mértékben csökken a háziorvosok száma:

A diplomás nővérek és ápolók elvándorlása és pályaelhagyása még aggasztóbb.

Az Orbánék által napi szinten ekézett Európai Unió pénzéből elképesztő infrastrukturális beruházások történtek a vidéki kórházakban és rendelőkben, de lassan nincs, aki a betegeket ellássa, és nincs pénz a betegellátás biztonságos fenntartásra. Naponta lehet horrorisztikus beszámolókat olvasni a kórházakból, és elborzasztóan növekszik a kórházi fertőzések száma, bármennyire is próbálják elhallgatni a tényeket előlünk.

Mindenközben a magánellátás szépen épülget a háttérben, és tovább nő a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége. Nem kell hozzá rosszindulat, hogy az ember lássa: ha ez tovább folytatódik, kiépül a fizetős egészségügy, ami a NER haszonélvezőit gyógyítja majd, a népnek meg marad a lepusztult állami egészségügy.

Az a helyzet állt elő, hogy a Fideszen kívül minden politikai tömörülés elfogadta a Kincses Gyula által kezdeményezett politikai minimumot. Szakmailag tehát pontosan lehet tudni, hogy mi a teendő az egészségüggyel. Már csak le kell váltani ehhez a kormányt!