Egyre több körzetben kérdéses, hogy lesz-e hulladékos közszolgáltató egyáltalán. Ha ki is írják a tendereket, nem nagyon jönnek a jelentkezők. Ki akarna ilyen körülmények között bevállalni egy ilyen munkát? Ezt a katasztrófahelyzetet a kormány idézte elő. És pont az önkormányzati és non-profit cégek sínylik meg, akiknek a kormány kedvezni akart, a „multik” kárára.

Ezt mondtam 2012. februárban a Parlamentben: „Azt gondolom, hogy azzal, hogy a hulladékos közszolgáltatások államosításával újabb feladatot vesz nyakába az állam, komoly helyzet áll elő, és azt gondolom, hogy az állam nem fogja tudni ezt a feladatot ellátni. Reméljük, hogy nem így lesz.”

Így lett.

Az Illés Zoltán vezette környezetvédelmi államtitkárság teljesen feldúlta a működő közszolgáltatást.

1. Kezdődött azzal, hogy csak önkormányzati többségi tulajdonú cég lehet szolgáltató. Erre néhány város megvette a többségi tulajdont (nem tudni, milyen forrásból), máshol kis tőkeerejű cégek alakultak, és ezek bérlik a régi szolgáltató eszközeit, és sok helyen új szolgáltató után kellett nézni a lejárt szerződések nyomán. Most jön az, hogy csak non-profit cégek szolgáltathatnak, mert Illés szerint extraprofitot húztak „a mi zsírunkból” meg „véget kell vetni a szabadrablásnak”. Véget vetettek, viszont félő, hogy szolgáltatás sem lesz!
2. Bevezették a lerakási járulékot, amely eszközzel mi is egyetértettünk, de nem figyeltek az aggasztó jelekre: mindenki mondta, hogy túlzott mértékű és túl gyorsan emelkedő adóról van szó, amit a szektor nem fog tudni kitermelni. Arról nem is beszélve, hogy akkor van értelme a lerakást adóval sújtani, ha az elterelés infrastruktúrája elérhető közelségben van.
3. Aztán felügyeleti díjat kell fizetni az árhivatalnak (igazi nevén Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal). Lehetetlen a központból meghatározni az egyes körzetek szemétdíját, de az állam mindenhatóságába vetett hitük megingathatatlan.
4. A közszolgáltatóknak az útdíjat is ki kellene termelni valamiből. Ez alól felmentést kaptak a mezőgazdasági gépek, de a kukásautók nem.
5. Sok helyen az unió által finanszírozott rendszerek is komoly költségekkel járnak, be kellene szedni az a díjmennyiséget, amelyen a költség-haszon elemzés alapul.
6. És mindezt megfejelték a rezsicsökkentéssel, amely teljesen irracionális. Már a tavalyi ágazati inflációval sem engedték emelni a szemétdíjat (7.8% helyett csak a törvénybe foglalt 4.3%-kal), aztán ezt is visszavonták, és jött a bűvös 10%-os rezsivágás.

Tehát jóval kisebb bevétel mellett (6. pont) jóval nagyobbak a költségek (1-5. pont). Nem csoda tehát, hogy egyes cégek  30%-os veszteséget szenvedtek el idén. Gémesi György gödöllői polgármester, a regionális társulás elnöke hetekkel ezelőtt elkezdte kongatni a vészharangot, de csak arrogáns válaszok jöttek a minisztertől és az államtitkártól. És nem csak az a körzet van bajban, hanem lassan az összes hasonló önkormányzati társulás is.

Nagy fejreállás lesz, még a választások előtt.

Mostanában szűnnek meg a közszolgáltatási szerződések, de a legtöbb helyen késve írták ki a tendereket, így nem lesz időben szolgáltatójuk. Ahol pedig kiírták, pl. Pilisvörösvár térségében, nem jön ajánlat! Vagy nincs engedéllyel rendelkező cég, vagy nincs OHÜ-minősítést elért cég (ez utóbbit azonnal el fogjuk törölni, semmi értelme) vagy az a helyzet, hogy senki nem akar pályázni a fent vázolt körülmények között…

A főfelügyelőség (vezetője az egyik kedvencünk) és az OHÜ képtelen ellátni a feladatát, pedig nagyon sok múlik rajtuk.

Jó példa is akad: Dorog és kistérsége idejében felismerte, hogy lépni kell, és csak valami lehetetlen adminisztratív hiba miatt nem sikerült szolgáltatót választani, de itt komoly kilátás van arra, hogy hamarosan sikerül.

A katasztrófavédelem pedig, amely komoly jogosítványokat kapott ebben a lehetetlen helyzetben, a még működő közszolgáltatókra akarja terhelni a bajban lévő körzeteket, így majd azoknak is gondjai lesznek hamarosan…

Az egész rendszer rossz, de most azonnali megoldás kell.

Benyújtottam egy törvényjavaslatot, amely tulajdonképpen egy moratórium: a következő hónapokban ne kelljen megfizetni a lerakási járulékot és a felügyeleti díjat a közszolgáltatóknak. Addig adjunk nekik felmentést, amíg nem rendeződik, hogy melyik körzetben ki lesz a szerződő cég. Ezen túl is sok a tennivaló: rendezni kellene a díjhátralékokat is (a vége úgyis az lesz, hogy ismét konszolidálják a tulajdonos önkormányzatokat), el kell törölni a minősítési rendszert, minimum inflációkövető díjat kell bevezetni, stb.

A lényeg, hogy vegyen vissza a kormány a rezsitébolyból, mert összeomlik a közszolgáltatás!

Szilágyi László