Soha nem fogom megtudni, mi baja volt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a bicskei táborba bejelentett látogatásommal (persze, aki bicskei, sejtheti). Szabó Tímea, képviselői jogán, bemehetett a menekültek közé, én csak az irodáig jutottam, de végül korrekt válaszokat kaptam a kérdéseimre, hála Székely Bélának, a befogadó állomás igazgatójának. A legfontosabb kérdésem az volt, hogy befolyásolja-e a tábor léte a bicskei közbiztonsági helyzetet.
A tábor 440 fős, de most éppen 466 menekült lakik benne, vannak napok, amikor elérheti az 550 főt is. Az utóbbi napokban napi 40-50 új ember érkezik, főleg Koszovóból. Ők gazdasági menekülteknek számítanak, 6-8 fős nincstelen roma családok jönnek, sok kicsi gyermekkel. Nem tudni, mi az oka a megnövekedett vándorlásnak. Rajtuk kívül főleg Afganisztánból és Szomáliából érkeznek menekültek, Szíriából mostanában nem sokan, mert számukra inkább Bulgária a célpont, ott könnyen kapnak oltalmazotti státuszt.
A legtöbben a szerbiai határon keresztül érkeznek, már nem is embercsempészek segítségével, hanem nyíltan, azonnal feladva magukat. A rendőrség azonnal szabálysértési eljárást indít ellenük, de ha kérik a menekült státuszt, akkor ezt felfüggesztik, és átadják őket az idegenrendészeti hatóságnak. Kapnak egy vonatjegy utalványt, és elindulnak Debrecen, Békéscsaba vagy Bicske felé.
Az esetek többségében nem érkeznek meg a táborba, hanem egyből dobbantanak Nyugat felé.
A bicskei tábor nyílt tábor, ahogy azt tapasztalhatjuk is, ki-be járkálhatnak a menekültek. (A magyar gyakorlat az, hogy az egyedül érkező férfiakat őrizetbe veszik a rendőrök, max. három napra, amit a bíróság egy hónappal meghosszabbíthat, de ezek az emberek nem Bicskére kerülnek). A táborban választhatnak, hogy napi háromszori étkezést kapnak vagy pénzt (950 Ft-ot fejenként és naponta). Általában ez utóbbit választják, látjuk őket a Tesco-ban vásárolni.
Az érkezők átesnek egy alapos orvosi vizsgálaton, sőt a még a határon mindenről kikérdezik őket az ÁNTSZ munkatársai, már akivel tudnak kommunikálni. Bicskén még nem fordult elő semmilyen komoly fertőző betegség.
Eddig igazán komoly konfliktus Bicskén talán egy volt a menekültek és a város lakói között, „most tűrhető a viszony” - mondta Székely Béla. Mióta megnövekedett a Koszovóból érkezők száma, négy „készenlétis” rendőr tartózkodik a táborban. A koszovóiak nem nagyon mozognak a városban, az „afrikai fiúkkal” lehet csak találkozni, „velük van baj néha”.
Ha hosszabb ideig itt van egy család, a gyerekek járnak óvodába vagy iskolába a gyermekotthonba, egy példaértékű integrációs programban vesznek részt. Egy önkéntes tanított magyar nyelvet a táborban, de ez most szünetel. A város is adott némi segítséget, wifi-t szerelt fel a menekültek számára. Szórványosan részt tudnak venni a város sport- és kulturális eseményein is.
Arra csak nagyon ritkán van példa, hogy egy menekült le is telepszik Bicskén, és családot alapít. Még mindig az a helyzet, hogy nem célország vagyunk, hanem mennek innen tovább Németországba, vagy ki tudja hova, a boldogulás reményében.
Szilágyi László
